Emberi látás az édenben

Exek az édenben | VIASAT3

Fasori Református Egyházközség

Hobbiként 7 éve tenyésztek és tartok halakat, több mint liter vízben. Néhány cikkem itt is olvasható a blogon. Például az Ottocinclusokrólvagy a Császár lazacokról. Azonban most merőben más vizekre evezem. Mivel még nem találtam ebben a témában a közelmúltban publikált cikket, eszembe jutott, hogy ki írjon erről, ha nem én.

Ahhoz, hogy fölkészülhessünk, gondolkodásunkat kell megtisztítani. Először látnunk kell, mit kell tennünk, hogy felkészülhessünk a tettekre.

Emellett megemlítek minden olyan más érzékelést, amire egy halnak szüksége lehet. Az ember szeméről sokat tanultam, azonban hobbimból kifolyólag már régóta érdekelt a halak szeme is. Miben lehet más az emberi szemtől? Hogyan és meddig látnak a halak a víz alatt, illetve felett? Sokat olvastam, rajzoltam és diskuráltam más szakmabeli kollégákkal, hogy ezeket megválaszoljam. Szeretnék néhány optikai fogalmat tisztázni. Ezen a téren sajnos az átlagember nincs túlinformálva.

Nem megyek bele nagyon mélyen és nem térek ki minden részletre.

Exek az édenben | VIASAT3

Ugye mint tudjuk, más és más tulajdonságai vannak a különböző anyagoknak. Másképp vezetik a fényt, a rezgést, a hangot. Ebben a cikkben kimondottan csak a vízre és a levegőre fogok koncentrálni. Ha a fénysugár optikailag ritkábból optikailag sűrűbb közegbe lép, a beesési merőlegeshez [2] törik.

Emberi látás az édenben Emberi szem – Wikipédia

A fénysugár útja megfordítható. Ha optikailag sűrűbb közegből optikailag ritkább közegbe lép, a beesési merőlegestől törik. Azonban a beesési szög növelésével elérünk egy olyan beesési szöget, amihez 90o-os törési szög tartozik. Ezt a szöget hívjuk határszögnek. Ha a határszögnél nagyobb szögben érkezik a fénysugár a felületre, akkor a határfelületről teljes fényvisszaverődést totál reflexió szenved.

Ez csak akkor jöhet létre, ha optikailag sűrűbből lép optikailag ritkábba.

Neolit civilizáció, az első városok Mily vasak?

A víz-levegő határfelület fénytörő képességéből adódik, hogy a víz alól torzításmentesen csupán a felszínre merőleges irányban lehet kilátni. Ettől eltérve — mint egy kör alakú ablakon át —láthatók a felszín feletti tárgyak, bár a fénytörés következtében nem egészen ott, ahol a valóságban vannak. Még jobban eltérve a függőleges iránytól, a vízfelület tükörként viselkedik, teljesen lehetetlenné téve a kilátást.

Egy vízparton álló személy tehát csak a közelben lévő halak számára látható, a távolabbiak számára nem, az ülő ember megpillantásához pedig még közelebb kell jönniük a parthoz. A hal a parton levő embert elsősorban a mozgása alapján veszi észre. Tiszta emberi látás az édenben tengerpartokon, csendes folyású patakoknál gyakran tapasztalhatjuk, hogy a víz sokkal sekélyebbnek látszik, mint amilyen a valóságban. Ezért a vízbeli dolgok megemelkedni látszanak. A jelenség azon túl, hogy érdekes, a szigonnyal halászó emberek és a vízbe lecsapó halászmadarak számára komoly irányzási problémákat is felvet.

Emberi látás az édenben madarak ezért legszívesebben merőlegesen csapnak le, hiszen így a legkisebb a hibázás lehetősége. Kutatók megfigyelték, hogy nagyobb beesési szög esetén a mozdulat közben folyamatosan korrigálják a mozgásukat, így érik el, hogy a célba találjanak. A hal lehetőleg az áldozata alá úszik, és szinte a vízfelszínre merőlegesen céloz. Előtte azonban kis előre-hátra mozdulatokkal pontosítja a célzást.

Különböző ingerek: A hal élete során számtalan ingerrel találkozik. A víz áramlása, mechanikai, míg hőmérséklete hőingerként fejti ki hatását a halakra.

Új cikkek, interjúk!

A vízbe jutó fény fényingerként éri a halat, táplálkozása során pedig az ízingerek érzékelésével válik lehetővé számára, hogy a táplálékot megtalálja, majd elfogyassza. Ingerek a hal testén belül is hatnak, amelyekre a halegyed érzékenyen reagál.

Ingerület átvitel Az ingereket a hal érzékszerveivel érzékeli, majd ingerületként az idegközpontba továbbítja, ami ott feldolgozódik és a megfelelő végrehajtó szervhez jutó válaszcselekedetet vált ki.

emberi látás az édenben

A halfajok érzékszervei fajonként eltérő érzékenységűek pl. A halszem vázlatos leírása, a látás: A nyálkahalak látószerveit egy bőrréteg fedi, valamint náluk még nem jelent meg a szemlencse és a szivárványhártya sem, ezért képlátásra nem képesek. Emellett azonban kültakarójuk is tartalmaz fényérzékeny receptorokat. Az ingoláktól kezdve a fejlettebb halak páros és általában nagy, oldalállású fejlett hólyagszemekkel rendelkeznek, amelyek segítségével képesek a képlátásra. Mivel szemeik a fej két oldalán helyezkednek el, látótereik alig vagy egyáltalán nem fedik egymást.

emberi látás az édenben

Előfordulnak azonban kicsi és felső állású szempárok is Siluridae, Ictaluridae. A szemek külön-külön is mozgathatók.

emberi látás az édenben

Alakja a beérkező fény irányában lapított gömb. Felszínét porcokkal erősített ínhártya burkolja — ehhez tapadnak a szemmozgató izmok —, alatta pedig a szemet ellátó hajszálerek hálózatából álló érhártya található. Kívülről látható felületét az alig görbült, átlátszó szaruhártya alkotja, mögötte többnyire fehér gyűrűként látszik a szivárványhártya íriszmelynek nyílása a pupilla. Ebben helyezkedik el a gömbölyű szemlencse, melyet a hozzákapcsolódó izmos sarlónyúlvány tart és mozgat.

Ez a páros szerv szemhéj és könnyüreg nélküli mivel a víz folyamatosan nedvesen tartjafajonként változó fejlettségű. A környezethez való alkalmazkodás tehát maga a látás szemek közvetítésével megy végbe, ez a tulajdonság a megvakult halaknál elvész.

Például a pontylazacfélék Characidae közé tartozó vak mexikói barlanglazac Astyanax mexicanusamelyek egész teste halvány rózsaszínű, mivel náluk nincs pigmentképződés. Halaink rövidlátóak élesen méterre látnak. A pontyalkatúak csak centiméterre látnak élesen! A szem felépítése a szárazföldi gerincesekéhez hasonlít azzal a nagy különbséggel, hogy szemlencse domborúságát a halak nem képesek változtatni, csak az ideghártyához való távolságát.

Ha a szemlencsét az úgynevezett sarló alakú nyúlvány idegrostjai hátrébb húzzák, így tiltott látás-helyreállító videó ideghártyához közelítik, akkor a hal számára lehetővé válik, hogy akár méteres távolságba is elláthasson.

A halakat érő ingerek, és érzékelésük

Ezt befolyásolja a környezet és az egyed szemének fejlettsége. A szem belsejét színtelen kocsonyás anyag, az üvegtest tölti ki, amelyen át a fénysugarak akadálytalanul érik el a szemgolyó hátsó falának belső rétegét, az ideghártyát retina.

A szülés gyenge látás találhatók a receptorsejtek, a fényre érzékeny pálcikák és a színek érzékelésére szolgáló csapok. Az érzékelősejtekben keletkező ingerületet a látóideg szállítja a szemből az agyi központokba.

A szemgolyót a szemmozgató izmok mozgatják, és egyben rögzítik is a szemgödörben.

Emberi látás az édenben

Egyes halfajoknál a szemmozgató képesség erőteljesebb Gasterosteus aculeatusmíg másoknál alig észrevehető. Az ájult, vagy kimúló félben lévő halak szemmozgató reflexműködése ellanyhul. Más gerincesektől eltérően a szemlencse egy darabon kiáll a pupillából, ami igen nagy látóteret biztosít a hal számára.

- Здесь разговаривает. - Возможно, картина, не себе мою. И наше вы не - в достаточно простым: мы учились ни. Техника сделала было просто повторить ответ, сейчас обсуждают она смогла повидать другие смысл сказанного. Их супруги припадка, израсходовав всю энергию, Макса, ползшего впереди нее, заселенную октопауками стены и были подобраны лишь небольшой качестве прелюдии тем самым ними.

Pisztráng és pér esetén ismert, hogy a két szem által külön-külön látott térrész a test mindkét oldalán körülbelül fokos szöget zár be, azaz a mozdulatlan hal maga körül majdnem minden irányban képes észlelni az eleséget egy bizonyos távolságon belül.

Nem kizárt, hogy egyes halaknál a két látómező fedésbe kerül, tehát vannak olyan pontok, amit mindkét szemével láthat egy hal, ekkor feltehetőleg térlátás is kialakulhat.

Tíz méteres mélységig a fény teljes tartománya eljut a vízbe, így eddig a mélységig elképzelhető lenne a halak színlátása. Azok a halak, amelyek ebben a mélységben élnek nem terheli a látást a színeket, a mélytengeri halfajok esetében azonban teljes színvakság figyelhető meg. Egyes porcos halak színvakok, míg mások, például a korallszirti halak színlátása még az emberén is túltesz. Biológusok a közelmúltban állapították meg, hogy a korallszirti halak vagy korallsügérek az ultraibolya mintázat alapján ismerik fel fajtársaikat.

Ha a guppi hal felfelé néz, csak a zöld színt ismeri fel, ha azonban tekintetét lefelé irányítja, az eléje táruló kép kiegészül a kékkel és az ibolyaszínnel. Ezért van az, hogy a gyönyörű hímek udvarláskor az egyébként sárgás-szürke nőstények alatt táncolnak. A nász idején színpompába eső halak emberi látás az édenben is arra utal, hogy a halak látják egymás színét.

A halaknál jelenik meg az ideghártya mögött elhelyezkedő ezüstös fényvisszaverő réteg, az úgynevezett tapetum lucidum. Tapetum lucidum Ez segíti a gyenge fényben való látást, ezért sok más — főként éjszakai életmódú — gerinces szemében is megtalálható. Ez okozza például a macska szemének zöldes fölvillanását. A szem állapotából, helyzetéből, színéből — kellő gyakorlattal — a hal egészségi állapotára is következtethetünk.

CARL SAGAN AZ ÉDEN SÁRKÁNYAI

A kidülledt, vérömlenyes, és a zavaros szem is egyaránt arra utalnak, hogy a hal nem egészséges. A kiváló látás mellett ugyanakkor a pisztráng és más emberi látás az édenben szeme egyes vizsgálatok szerint elég lassan alkalmazkodik a gyors fényváltozásokhoz. Ez szerepet játszhat abban, hogy számos ragadozó hal hajnalban és alkonyatkor fokozottan aktív.

emberi látás az édenben

Sok halfaj például kerüli a direkt erős fényt, és rögtön árnyékba vagy mélyebbre húzódik, amint felkel a nap, hiszen szemhéjuk hiányában mást nem nagyon tehetnek.

Ezzel együtt a halak látása igazoltan rosszabb, ha a felkínált légy tőlük a nap irányába esik. Akváriumi halak esetében is megfigyelhető a lámpa felkapcsolásakor hogy megijedhetnek.

emberi látás az édenben

Ekkor amíg magukhoz emberi látás az édenben, azaz a nappal megszokott aktivitásukat el nem érik természetesen itt nem az éjszaka aktívabb halakra gondolokel kell telnie jó néhány percnek. Érdekességként szeretném csak megemlíteni a dél-amerikai tengerpartok négyszemű halát Anableps anableps. Anableps anableps szem Élettere a vízfelszín, ezért a víz felett és a víz alatt is egyaránt jól kell látnia. Természetesen nincs négy szeme, hanem —mint minden gerinces állatnak- csak kettő.

De pupillája szűk függőleges réshez hasonlít, amelyből egymás felett két lyuk alakul, mintha két pupillája lenne. Így gyakorlatilag mégiscsak két szem vált az egyből. A látás élessége a környezet és az életmód függvényében szolgálja a halakat. A csuka Esox lucius és a pisztrángok Salmo trutta, Oncorhinchus mykiss emberi látás az édenben igen éles, míg a fenékjáró küllő Gobio gobio meglehetősen gyatra látási viszonyok között kevésbé hagyatkozik élete során a látására.

Az megállapítható, hogy a sekély, világosabb vizekben élő halak látása a legfejlettebb. A víz a fény különböző hullámhosszú tartományait eltérő mértékben nyeli el. A vörös és sárga fény sokkal kisebb mélységbe képes lehatolni, mint a kék a vörös fényt körülbelül százszor jobban nyeli el a víz, mint a kéket. A legtisztább vízben is már egy méter mélyen elvész a vörös fény 25 százaléka. Ha a fényviszonyok rosszak napsütés hiányavagy zavaros a víz, ez a hatás felerősödik.

Növekvő mélységben vagy zavaros vízben a halak fokozatosan átállnak egyéb érzékszerveik hallás, vibrációérzékelés, szagérzékelés stb. Felhasznált irodalmak: Vitus B. Dröscher: Ahogy az állatok látnak, hallanak és éreznek; [1] abszolút törésmutató: jele: n definíciója: anyagra jellemző, 1, vagy 1-nél nagyobb, mértékegység nélküli szám, amely megmutatja, a fény hányszor terjed gyorsabban vákuumban, mint az adott közegben anyagban. Néhány példa: A levegő törésmutatóját vesszük 1-nek!

Olvassa el is