Jövőkép és kutatási módszerek

A magyar jövőkutatás 50 éves: visszapillantás és előretekintés | Nováky | Opus et Educatio

Története[ szerkesztés ] Egyik kulcskérdésének, a jövőorientáltság kutatásának gyökereit a szociálpszichológiában találjuk. Piaget-ről tudjuk, hogy foglalkozott a "jövőorientáció" fogalmával; Lewin pedig a jövőt már egy állandóan változó képként fogta fel.

Ő vezette be a pszichikus tér fogalmát. E spektrumban megjelennek az anticipációk, a remények, a vágyak és a félelmek, amelyek mozgósító erővel hathatnak a jelenbeli döntéseinkre. Mindez az ases években történt.

A magyar jövőkutatás 50 éves: visszapillantás és előre tekintés Az intézményes magyar jövőkutatás kialakulását segítő nemzetközi és hazai tényezők, és ami előtte volt Az emberiség történelmében számos nevezetes korszak, időpont található, amelyek jelentősége kiemelkedik a többi közül. Ilyen például Az as év ismert lett az európai diáklázadásokról, az orosz csapatok bevonulásáról Csehszlovákiába és az új magyar gazdasági mechanizmus kezdeteiről.

Azóta kialakult az a módszertan és metodikaamely a jövőkutatást önálló társadalomtudományi diszciplínaként határozza meg.

Hazánkban az es évek óta a Magyar Tudományos Akadémia is elismeri tudományként.

Batta Éva - Jövőkép magunknak - mit üzennek a számok?

Globális szinten a káoszelmélet tanulságai, a technikai haladás, a környezeti változások, és a humán tényezőnek tulajdonított egyre nagyobb jelentőség, a megoldatlannak tűnő társadalmi problémák egyaránt életre hívták a jövővel való foglalkozás interdiszciplináris megközelítését, amely tudatában van annak, hogy az egész mindig több, mint a részek puszta összege. A jövőkutatás a mai napig megfelelően egzakt, ugyanakkor csodálatos módon nyitott tudományterület maradt: művelőinek kifejezett törekvése, hogy más diszciplínák képviselőivel, sőt a művészeti és spirituális megközelítések szakértőivel együttgondolkodva kutasson.

Opus et Educatio

Előrejelzéskészítés[ szerkesztés ] Alapelv, hogy döntéshozatalkor az emberek egyrészt múltbeli tapasztalataik, másrészt jövőbeni elvárásaik alapján fogalmazzák meg helyzetüket és várakozásaikat. Megalapozott döntések meghozatalához több területről származó információkat kell összefüggéseikben áttekinteni.

Előrejelzéseinket is ilyen módon készítjük el: tehát nem azt mondjuk, hogy x év múlva ez és ez fog történni, hanem rámutatunk cselekedeteink következményeire. A tudományterület megközelítése is holisztikusami azt jelenti, hogy adott jövőbeni kép felvázolásához több területet analizálva szerez információkat, majd ezeket szintetizálja.

A jövővel való foglalkozás határai[ szerkesztés ] Jövőkutatással kétféle módon foglalkozhatunk. Megvizsgálhatjuk, hogy egy adott terület közlekedés, fiatalok devianciái, GDP -növekedés stb.

Fontos irányelv, hogy a jelenben már létező kritikusan bizonytalan csírákat keresve tárjuk fel a lehetséges jövőváltozatokat, így előrejelzés-sorozatot kapunk eredményként, nem pedig "egy legvalószínűbb jövőt" ami predikció lenne. Ez egy probléma-centrikus megközelítés; használatakor a kutató kénytelen "kinézni" saját szűkebb szakterületéről azért, hogy képes legyen összefüggéseiben látni a problémakör egészét.

jövőkép és kutatási módszerek rövidlátás asztigmatizmussal

Bármelyik megközelítést is alkalmazzuk, az eredmény ugyanaz: a szakértő k felkészültségén túlmenően a megfelelő módszer ek kiválasztása garantálhatja a megbízható eredményt. Mindig a terület jellege alapján kell eldöntenünk, hogy matematikai-statisztika, kollektív szakértői, modellezési, participatív, illetve egyéb eljárásokat alkalmazunk — vagy épp ezek észszerű kombinációját.

A módszer jövőkép és kutatási módszerek ugyanis önmagában gondoskodik arról, hogy ne csak jövőkép és kutatási módszerek szűk témához kapcsolódó hatásokat kapcsoljuk be az elemzésbe, hanem a vizsgált területre ható, esetleg máshonnan származó információkat is figyelembe vegyük.

Jövőkutatás — Wikipédia Jövőkép és kutatási módszerek Jövőkutatás Jövőkép és kutatási módszerek Duró Annamária Kutatási téma 1: A szegedi tanyaközségek múltja és jelene szociálgeográfiai megközelítésben Kutatási cél: Pályám kezdete óta a Összegzésként ezeket az esettanulmányokat szeretném szélesebb összefüggésekbe illeszteni, hogy megrajzolhassam az egykori tanyás határrészek önálló településsé válásának útját. Kutatási téma 2: Tanyagondnokságok a külterületen élők szolgálatában Kutatási cél: A tanyakutatás vezetett el az es évek jövőkép és kutatási módszerek a tanyagondnokokhoz, akik falugondnok kollégáikhoz hasonlóan azért dolgoznak, hogy megakadályozzák a települési és a társadalmi hátrányok végzetes összekapcsolódását. Jövőkép és kutatási módszerek - Hogyan befolyásolja a neurózis a látást? Ami erősíti a látást Szemészetben használt orvosi eszközök Szegedi Tudományegyetem Először látással tevékenység a Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéken Járművükkel közelebb hozzák, és személyükkel ismerőssé is teszik a világot, így közösségük nehezen mozduló tagjai számára is megteremtik a társadalmi alapfunkciók gyakorlásának lehetőségét. Engem elsősorban az ember és ember között formálódó segítő kapcsolat foglalkoztat, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének felkérésére azonban a szociális alapellátás helyi sajátosságainak feltárásába és a különböző szervezeti keretekben működő tanyagondnokságok vizsgálatába is bekapcsolódtam.

Érdemes különbséget tennünk a lehetséges, a valószínű, az elfogadható és a kívánatos jövőváltozatok között. Sok minden elképzelhető gondoljunk csak a sci-fi irodalomrade a jövőről gondolkozva le szoktuk szűkíteni az alternatívák körét a lehetséges jövőkre a lehetségest itt köznapi értelemben és nem matematikai valószínűségekre alapozva használom.

jövőkép és kutatási módszerek a látás megfordul

A jövőkutatás jövőkép és kutatási módszerek szakítani ezzel a gondolatvilággal és a következményjövőkön túl más alternatívákat is megfogalmaz. Ezek egy része a kreatív vagy meglepetésjövők világa, amelyek célja a horizont kitágítása, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság kezelésének megtanítása vagy akár félelmek legyőzése. Másik része a kívánatos jövők köre, amelyek húzóerővel bírnak a jelenben, megerősítik a jövőformáló erő kibontakozását azáltal, hogy cselekvésre ösztönöznek.

A cselekvéshez azonban látnunk kell azt is, hogy hogyan érhetjük el a kívánt jövőképet, azaz stratégiát kell alkotnunk — lépésről lépésre fel kell építenünk a cselekvési tervünket. Ez akkor is igaz, ha a kívánatos jövőkép helyett meg kell barátkoznunk az elfogadható jövő koncepciójával, hiszen a jövőformáló erő mellett sokszor figyelembe kell vennünk bizonyos keretfeltételeket is például jogi szabályozásokatamelyek leszűkíthetik mozgási lehetőségeinket.

A jövőkutatás módszerei[ szerkesztés ] Összetettebb döntéshozatali helyzetekben azzal a paradoxonnal kell számolni, hogy egyik részről komplexebb, ugyanakkor strukturáltabb előrejelzésre van szükség.

  • Jövőkutatás, jövőkép | Pedagógiai Folyóiratok
  • Gyenge látású dps-ben
  • Látás és kosárlabda
  • Aki szülés után elvesztette látását
  • György Jövőkutatás, jövőkép E számunk tanulmányai a jövővel foglalkoznak.
  • Nemzetközi, regionális, hazai közép-és nagyvállalati szereplők számára egyaránt hatékony stratégiai- és üzleti tervezést támogató módszer.
  • Jövőkutatás – Wikipédia

A múltbeli struktúrák és folyamatok feltérképezése itt is elengedhetetlen; ehhez nagyon jó szolgálatot tehetnek az ún. Itt elsősorban idősorok vizsgálatáról és sztochasztikus kapcsolatok elemzéséről van szó.

Jó példa erre a demográfiai idősorok elemzése, amelyek alapján megbízható előrejelzéseket készíthetünk egy régió, egy ország vagy akár a Föld lakosságának növekedésére. Vigyáznunk kell azonban, mert a matematikai-statisztikai módszerek használatánál mindig feltételezzük a ceteris paribus elvétazaz hogy a körülmények változatlanok maradnak, és ez hosszú távon félrevezető lehet.

Ezért a matematikai-statisztikai módszerek használatánál érdemes elgondolkodni azon, hogy meddig tartható ez a stabil környezet, vagyis milyen időtávon alkalmazható ez a módszer előrejelzés készítésére.

Kutatásának jövőképe és módszerei, Tartalomjegyzék

Sok esetben a múlt megismerése nem nyújt elég támaszt az előrejelzéshez: a vezetékes telefonok jövőjének elemzésekor érdemesebb a versenytársakkal mobiltelefonokSkype …stb. Ilyen instabil helyzetben inkább a jelen megértésével foglalkozunk: mik a meghatározó folyamatok? Milyen irányban folynak kutatások? Milyen új igények merülnek fel?

jövőkép és kutatási módszerek teljesen visszanyerje a látást

Az angol szakirodalomban a jelen feltérképezésének elterjedt módszere az ún. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához a jövőkutató sokszor egyes területek szakértőit hívja segítségül, hiszen ők jobban belelátnak az adott terület fejlődését meghatározó folyamatokba, sokszor rátapintanak az ún.

A szakértők megkérdezésére a jövőkutatásnak sokféle eszköze van: személyes megkérdezések, kiscsoportos brainstormingworkshopok és a Delphi-módszer különböző változatai tartoznak ide.

Duró Annamária Kutatási téma 1: A szegedi tanyaközségek múltja és jelene szociálgeográfiai megközelítésben Kutatási cél: Pályám kezdete óta a Összegzésként ezeket az esettanulmányokat szeretném szélesebb összefüggésekbe illeszteni, hogy megrajzolhassam az egykori tanyás határrészek önálló településsé válásának útját. Kutatási téma 2: Tanyagondnokságok a külterületen élők szolgálatában Kutatási cél: A tanyakutatás vezetett el az es évek végén a tanyagondnokokhoz, akik falugondnok kollégáikhoz hasonlóan azért dolgoznak, hogy megakadályozzák a települési és a társadalmi hátrányok végzetes összekapcsolódását.

Fontos megjegyezni, hogy mind a horizon scanning módszere, mind a szakértői megkérdezések az interdiszciplinaritást kell, hogy tükrözzék. Ha egy technológia újítás jövőre gyakorolt hatását kívánjuk elemezni, akkor hiba csak mérnököket megkérdezni, hiszen éppen a holisztikus megközelítés lényegét veszítjük el ezzel. Mindig komplex módon kell megközelíteni a kérdéseket: minél több terület szakértőjét kérdezzük meg, annál tartalmasabb, valósabb jövőalternatívákat tudunk kidolgozni.

A valós jövőalternatívák kidolgozásához sokszor elengedhetetlen a szakértőkön túl az érintetteket is megkérdezni: a participatív jövőkutatás minél szélesebb rétegek bevonását javasolja. Ennek a megközelítésnek több előnye is van: demokratikusabbá válik a folyamat, a végeredmény jobban tükrözi az érintettek preferenciáit, illetve a kívánatos jövőkép megvalósításának az esélye is nő.

jövőkép és kutatási módszerek mi a látomás 10

Ráadásul az érintettek sokszor jobb információkkal rendelkeznek, mint azok a szakértők és döntéshozók, akik az íróasztal mellett dolgoznak. A jövőkutatók a jövőre vonatkozó információikat sokszor úgy strukturálják, hogy azok modelleket alkossanak.

Ez nem lehet újdonság, hiszen más kezdje el tanulmányozni a látást is elterjedt a modellek alkalmazása, és azok értékét mindenhol előrejelző képességük határozza meg: a lényeg, hogy meg tudom-e mondani hogyan fog változni egy adott jelenség a jövőben pl.

jövőkép és kutatási módszerek módszer a látás helyreállítására a táblázat szerint

Jövőkutatás a világban[ szerkesztés ] Az Amerikai Egyesült Államoktól Tajvanig számos akadémiai központban foglalkoznak tudósok a jövő tudományos megismerésével. Jövőkutatás a hazai tudományos intézményekben[ szerkesztés ] A felsőoktatásban a Budapesti Corvinus Egyetemen működik önálló, e tudományterület kutatásával és oktatásával foglalkozó tanszék. Az intézmény vezetője Nováky Erzsébet.

Jövőkép és kutatási módszerek, Jövőkutatás, jövőkép | Pedagógiai Folyóiratok

Intézményesített keretek között dolgoznak jövőkutatók SopronbanDebrecenbenMiskolcon és Pécsett. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi jövőkutatás területén Kovács Géza és Gidai Erzsébet. Kovács Géza, a mai Corvinus Egyetemen működő Jövőkutatási Tanszék alapítója két évtizeden keresztül vezette ezt a tanszéket. A bizottság eddig három nemzetközi és hat magyar tudományos konferencia szervezésében szerzett érdemeket.

jövőkép és kutatási módszerek látás és agyi befolyás

Magyar jövőkutató helyek és szervezetek[ szerkesztés ] Jövőkutatás Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem [1] Jövőobszervatórium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem [2] Nemzetközi jövőkutató szervezetek[ szerkesztés ].

Olvassa el is