Akinek hőlátása volt, Nyereményjátékok
A predátor, a színvak és a szexéhes tinik november 2. Akik még emlékeznek az Arnold Schwarzeneggerrel a főszerepben forgatott Predator című filmre, azok tudják, hogy az pleoptikus látás érkezett idegen lények hőlátással tájékozódnak.
Azaz valahogy így látják a világot: De a film készítői itt ugyancsak benéztek valamit: így mi látjuk a világot, történetesen akkor, amikor egy hőkamerás film felvételeit nézegetjük.
A képen - azt hiszem senki nem tagadja, akinek jó a szeme - kék, piros, sárga és egyéb megszokott színek láthatók, nem hőmérsékletek. A filmkészítők arra gondoltak talán - ha kicsit jóindulatúbban közelítjük meg a dolgot - hogy ilyen képekkel lehet illusztrálni, hogy milyen is lehet predatornak lenni - de valójában nem ilyen.
A predátor, a színvak és a szexéhes tinik
Egy hőképen a színek igazából csak szimbólumok, amiket önkényesen rendeltünk hozzá az egyes hőfokokhoz. Az alábbi kép oldalán látható is a skála, ami megmutatja, hogy oleg punk látás helyreállító táblázatok szín milyen hőfokot jelképez.
Gondoljuk tovább! Egyes kígyófajoknak van szemük is és ezzel együtt hőlátásuk is, de ez utóbbit egy külön szerv szolgáltatja számukra.
Account Options
No jó, állítólag ezen kígyók látása korántsem olyan színgazdag mint a miénk, de mégis furcsa lenne, ha látnának egy normál színes képet, akinek hőlátása volt emellett egy szintén színes képet, ahol azonban a színek hőfokokat jelentenek. Inkább az valószínű, hogy a kígyónak a hőt látni egészen másmilyen, mint bármilyen számunkra megszokott szín.
De a Thomas Nageltől származó híres filozófiai gondolatkísérlet nagy kérdését is idézhetnénk: vajon milyen lehet denevérnek lenni és visszhanglokátorozni? De nézzünk más bizarr eseteket.
Vadász Blog
Milyen lenne, ha rendelkeznék ultraibolya fény látására alkalmas szemmel? Mi lenne, ha a nagy varázsló egyszer csak ilyen szemet varázsolna nekem?
Milyen lenne az ultraibolya szín? Nem lehet olyan, amilyen az összes eddigi, hiszen, azok le vannak foglalva a spektrum amúgy is látható részére. Meg vagyok lőve, el nem tudom képzelni, sőt el nem tudom gondolni, hogy milyen lehet.
Legújabbak
Hasonló problémával küzdhet egy teljes színvak. A teljes akromatopsziában szenvedőkről talán nagyjából mondhatjuk, hogy úgy lát mintha egy fekete-fehér filmet nézne, de fordítva: szegény teljes színvaknak akárhány akármilyen színe filmet mutatunk, akárhány könyvet olvas el, sosem tudja meg, hogy milyen pirosat látni.
- Milyen színt lát a vad, és hogyan?
- Így látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében.
Nagyon különös élet jutott e tekintetben Knut Nordby neurológusnak, akinek - azzal együtt, hogy a szem és akinek hőlátása volt színlátás idegtudományának professzora volt - teljes monokróm színvakként fogalma sem volt arról, hogy az amit tanulmányoz milyen is azok számára, akiket kísérleti alanyként tesztel.
De gondoljuk el kisarkítva a problémát: vajon Nordby ha nem csak a jelenlegi tudomány állt volna a rendelkezésére a látás neurofiziológiájáról, vagy akár - tegyük fel a kérdést nagyvonalúan - ha minden releváns tudományos információ a rendelkezésére állt volna, amit csak fel lehet fedezni, legyen szó akár Higgs-bozonról, akár az idegsejtek minden apró rezdüléséről, vajon rájöhetett volna-e, hogy milyen a piros?
Frank Jackson szerint a választ már most megmondhatjuk - az ugyanis az intuíciónk, hogy akármennyi tudományos leírást olvasunk el, ezek nem adják meg soha, hogy milyen egy érzetminőség avagy kválé, a latin quale - minőség - szóból.
Csakhogy, ha így van, az Jackson szerint nagy baj az úgynevezett fizikalizmus számára, amelynek legfőbb állítása, hogy az elmeműködés alapvetően megismerhető a fizikára akinek hőlátása volt végső alapra épülő tudományos megismerés által. Ha a fizikalizmus igaz, akkor végső soron az agytudománynak előbb utóbb választ kell adni minden elmét érintő kérdésünkre.
Persze az is a kérdéseink közé tartozik, hogy milyen lehet valakinek pirosat látni, milyen lehet a denevérnek visszhanglokátorozni, a predatornak hőlátni, és így tovább. No, de az agytudomány is elsősorban leírásokat ad, képletekből és modellekből áll. De képletekből és leírásokból még a legzseniálisabb tudós sem jönne rá - nem tudná csak úgy levezetni - hogy milyen lenne mondjuk pisztáciafagyiízt érezni, ha még nem evett soha pisztáciafagyit.
No persze előbb el kéne végezniük néhány milliárdnyi agyfolyamatról szóló számítást.