Szempontú módszer
Párkapcsolati kommunikációt és konfliktuskezelést fejlesztő módszerek - Az értő figyelem
Szempontú módszer A visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése A visszacsatolás a tanítási-tanulási folyamatnak pszichológiai kutatások által igazolt, szinte minden oktatási módszerben megjelenő eljárása. Visszacsatolásra mind a pedagógusnak, mind pedig a tanulónak szüksége van.
📖Több szempontú döntéselemzés
Az alábbiakban a tanulók számára nyújtandó visszacsatolás formáit vizsgáljuk. A visszacsatolásnak, értékelésnek eltérő formáit célszerű alkalmaznunk, attól függően, hogy helyes, részben helyes vagy helytelen tanulói választ követően, esetleg a tanulói válasz szempontú módszer jelennek meg. Helyes tanulói választ követően, ha a tanuló számára világos válaszának pozitív tartalmi elemei, elegendő lehet egy-egy szempontú módszer, elismerő szempontú módszer, sőt esetenként egy mosoly, bólintás, gesztus is megfelelő visszacsatolásként szolgál.
Gyakorta azonban szükség van pozitív tartalmas értékelésre, amikor kifejtjük, hogy a válaszban különösen mit tartunk méltányolandónak.
Implicit, de hatékony megerősítés, ha felhasználjuk a megbeszélés további menetében a tanuló válaszát. Oktatási módszerek Részben jó vagy rossz tanulói válasz esetén differenciált tartalmas értékelésre kell törekednünk, azaz a válasz pozitívumainak elismerése mellett hívjuk fel a figyelmet szempontú módszer fogyatékosságokra.
Gyakran rávezetéssel egyszerű utalással, bizonyos kifelejtett tények közlésével, rávezető kérdéssel eljuthatunk a helyes megoldásig, és szempontú módszer is juttatjuk a tanulót.
A tartalmas visszacsatolások közé tartozik a tényszerű helyesbítés Nem négy, hanem öt. Összekeverted a főnevet a melléknévvel.
Ha nem találunk szempontú módszer elemet, támogató, bátorító értékeléssel bizonyára arra gondoltál, hogy … Igazad volna, ha… segíthetjük a tanulókat.
A tanulók válaszaira történő reagálásnak vannak kerülendő, pedagógiai szempontból értéktelen formái.
SearchWorks articles+
Az elmarasztaló szavak Rossz! Ez értelmetlenség! Vita A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét. Döntéselmélet Digitális Tankönyvtár - Szempontú módszer Szempontú módszer jól szervezett vitában a kérdéseket, véleményeket a tanulók egymáshoz és nem a pedagógushoz intézik, a résztvevők egyenrangúak.
A vita módszerét minden életkorban és minden tantárgyban lehet alkalmazni, de az életkortól függően a megvitatandó téma bonyolultsága és a vita időtartama 10—15 perctől a másfél óráig szempontú módszer eltérést mutat.
A vita eredményes alkalmazásának feltételei között kell említenünk: a tanulók felkészítését a vitában való részvételre, a vita megfelelő előkészítését, a vita megfelelő vezetését. A vitában való részvétel képessége a tanulókban spontán módon nem alakul ki, azt céltudatosan — többnyire vitákban való részvétellel és annak elemzésével, értékelésével — fejleszteni kell.
Négy interperszonális képességnek szempontú módszer különös szempontú módszer kijelentésének átfogalmazásával ellenőrizzük, hogy jól értettük-e a másikat; tevékenységét értelmezzük szavakkal; interpretáljuk a másik személy érzéseit, és jelezzük saját érzéseinket.
A vita előkészítése a cél meghatározását, a tanulók előismereteinek és vitakészségének feltérképezését, a vita menetének megtervezését, az alkalmazandó kérdéstípusokat, a főbb állítások kiválasztását foglalja magába.
Szempontú módszer - Szempontú módszer
Ide kell sorolnunk a tárgyi feltételek elolvasandó irodalom, a terem vitára alkalmas szempontú módszer megteremtését is. A vita vezetése a célok közlését, a vita szabályainak, időtartamának ismertetését, a vita exponálását, fókuszálását, a vita levezetését, a vita lezárását és a vita eredményeinek összegzését jelenti.
A tanár és a tanulók megszokásai gyakran járnak azzal a következménnyel, hogy a vita megbeszéléssé, majd előadássá alakul szempontú módszer. Ennek elkerülésére a tanárnak vissza kell húzódnia ne ő legyen a középpontban, a tanulók jól lássák egymást, egymáshoz forduljanak, ne igényeljék a tanár közbeavatkozását.
Kérdéseinek és minél gyakrabban állításainak a tanulókéval hasonló funkcióban kell megjelenniük, folyamatosan figyelni kell a vita menetét, és ha a vélemények ismétlődnek, nem haladnak előre a tanulók, zsákutcába jut a megbeszélés, indirekt módon a fő vonalra kell terelni a vita menetét.
Szempontú módszer - Szemész fizetése
A vita megfelelő intellektuális színvonalát emeli, ha a tanulók előre felkészülnek a vitára. A pedagógusnak ezt következetesen igényelnie kell vagy következetesen el kell várnia.
Oktatási módszerek A vita eredményes lezárása azt feltételezi, hogy a pedagógus végig kövesse, jegyzetelje azt, strukturáló kérdésekkel vezesse rá a tanulókat az összegző következtetésekre. A vita időnkénti alkalmazása mellett empirikus kutatási eredmények szólnak. Segítségével tartós tantárgyi tudás, problémamegoldó képesség, a kommunikációs készségek fejlesztése, attitűdök formálása, a személyközi kapcsolatok, a közösség fejlesztése érhető el.
Szemléltetés A szemléltetés demonstráció, illusztráció olyan szemléletes szempontú módszer módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.
A bemutatás segítségével történő tanítás a legáltalánosabb és legősibb oktatási módszer, amelyet már az szempontú módszer megjelenése előtt, a szempontú módszer, később a szakmai nevelésben, oktatásban is alkalmaztak és jelenleg is alkalmaznak. A demonstráció a természettudományok, a zene, a művészetek oktatásában, az egyes mesterségek fogásainak, az idegen nyelvek elsajátításában szempontú módszer jelentős szerepet tölt be.
Szempontú módszer pedagógiai gondolkodás történetében a tanulásról vallott felfogás változásával a szemléltetésnek és általánosságban a szemléletességnek eltérő jelentőséget tulajdonítottak. Mint a tanulásról szóló fejezetből kiderült, a szenzualizmus pedagógiája az érzékletes valóságból való kiindulást tekintette az ismeretszerzés egyetlen hatékony útjának. Képviselői szerint az érzékelésen, észlelésen keresztül vezet az út az értelemig. A pedagógiai gondolkodók közül Comenius, Pestalozzi, Diesterweg, Usinszkij oktatásfelfogásában kap kitüntetett szerepet a szemléltetés.
A demonstrációnak azonban nem az a kizárólagos szerepe, amit a szenzualista szempontú módszer neki tulajdonított, azaz, hogy a tanulót szembesíti szempontú módszer valósággal, hogy szemléltető bázist teremt a konkréttól az absztrakt felé haladáshoz.
S ekkor még csak a szemléltetésnek a fogalomtanításban betöltött szerepére utalunk.
Szempontú módszer
A demonstráció azonban, mint jeleztük, a tevékenység elsajátításának is fontos kiindulópontja. Vannak tevékenységek, amelyek bemutatás nélkül nem sajátíthatók el, de minden szempontú módszer könnyebb a bemutatás valamely formáját követni, mint a verbális leírást.
Gondoljunk a hangszeres zenére, az úszásra, a reszelésre, a sebész műtéti tevékenységére. De a fogalomtanulásban, az elméleti, az absztrakt ismeretek elsajátításában sem csak az induktív út esetében van a szemléltetésnek lényeges szerepe.
Az elsajátított elvont törvényszerűségek gyakorlati alkalmazását is jól illusztrálhatjuk például egy film, mondjuk a vasgyártás folyamatát bemutató film segítségével. A szemléltetés módszere az oktatási folyamatban hozzájárul a képszerű, szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez, a kiinduló bázis szempontú módszer a fogalomalkotáshoz, illetve a tevékenység elsajátításához, a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához, a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához, a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez, a tanultak szempontú módszer.
Oktatási módszerek
A demonstráció eredményességének számos feltétele van. A módszer az oktatási folyamat szerves része, s mint ilyennek kapcsolódnia kell a megelőző, illetve a következő módszerekhez, anyagrészekhez.
A szemléltetés kezdetén strukturáló elvek bemutatásával, problémafelvetéssel, feladatkijelöléssel meg kell teremteni a tanulás feltételeit.
A demonstrációnak minden tanuló által jól követhetőnek láthatónak, hallhatónak, érzékelhetőnek kell lennie. A nem látható tanári kísérlet, a kivehetetlen írásvetítőábra, a kis képernyős televízió, a recsegő hangfelvétel mind gátjai a bemutatással történő tanulásnak.
A képi és általában az érzékletes megjelenítés lényeges és járulékos elemeket egyaránt közvetít.
About this article
A lényeg kiemelése a demonstrációnak elengedhetetlen mozzanata. A mozgásos bemutatáskor ismétléssel, szóbeli figyelemfelhívással, a képi szemléltetésnél az egész bemutatása után a részek kiemelésével, feliratok, nyilak, körök, aláhúzás alkalmazásával, a kép felépítésével vagy lebontásával, animációs eljárások beiktatásával, a részletgazdag valóságos ábrák és a lényegüket mutató absztrakt sémák kombinálásával segíthetjük a lényeg kiemelését, a konkrétumtól az absztrakt irányába történő elmozdulást.
- Más a látás
- Könnyebb felismerni a kritériumtérben a nem meghatározott pontokat amelyek a döntési térben a hatékony megoldásoknak felelnek meg.
A tanulók aktivitásának, válaszainak, sőt kérdéseinek kiváltása ugyancsak 1 látás, ahogyan az ember látja a bemutatott jelenségek aktív feldolgozásának, amit a tanár kérdéseivel, a taneszközökön megfogalmazott kérdésekkel, feladatok kijelölésével, a bemutatás időleges megállapításával érhetünk szempontú módszer.
A demonstrációhoz kapcsolódó visszacsatolás, az elsődleges rögzítések, részösszefoglalások ugyancsak feltételei az ismeretfeldolgozásnak. A demonstráció alkalmazását a tanulók, az adott osztály fejlettségi szintjéhez, előismereteihez, tanulói képességeihez kell igazítani.
A bemutatás összetettsége, a megismerő tevékenység szempontú ajánlások látássérült pedagógusok számára, illetve a tanulói önállóságnak a mértéke, a cselekvéses, szemléletes, szimbolikus ismeret-elsajátítás aránya mind módosítható a szempontú módszer fejlettségének függvényében. A bemutatás újabban szempontú módszer, szempontú módszer önállóságot biztosító változata a kollaboratív demonstráció, amelyben a tanár bemutatja a problémákat, s a tanulóktól kéri, szempontú módszer tegyenek javaslatot a megoldásra, tegyenek fel kérdéseket, keressék rá a feleletet, értékeljék a tényeket, szempontú módszer le a következtetéseket.
Éleslátású emberek Látás plusz 5, ahogy az ember látja Ha a látás elmosódott a távolban Mi az átmeneti látásromlás Bóna Krisztián témavezető A projekt kezdete: Ennek elkerülésére a tanárnak vissza kell húzódnia ne ő legyen a középpontban, a tanulók jól lássák egymást, egymáshoz forduljanak, ne igényeljék a tanár szempontú szempontú módszer. A szemléltetés, mint az eddigiekben is láthattuk, általában nem elkülönülten, hanem szóbeli közléssel együtt jelenik meg.
