Keleti belátás

Nyugati gondolkodási minták és személyiségstruktúrák, — kihívás a buddhista tanítók és tanítványok számára Ha nyugati emberek tanulmányozzák a buddhizmust, természetes, hogy a saját kulturális szűrőjükön keresztül fogják értelmezni a szavakat és fogalmakat. A buddhista fogalmak azonban egy nagyon különböző keleti kulturális és filozófiai háttérből származnak, melyet itt Nyugaton nehezen értünk ösztönösen.

Nem csak a fordításról van szó.

Cluj, Főtér 4. Aradi séta husvétvasárnapján Horogkeresztes egyenruha az aradi korzón — Színházi előadás este 8 órától hajnali 2 óráig Arad, április Lásd még: Vipasszaná mozgalom és Buddhista modernizmus A vipasszaná kifejezés a Vipasszaná mozgalomnak köszönhetően vált népszerűvé az es években Burmában. A nyugati elvont társadalmakban a vipasszaná az érzelmek kezelésének gyakorlati módjává vált.

Még a legjobb fordítás is félrevezethet. Úgy véljük, ismerjük a fordításban használt szavakat, mégis meglehet, hogy nem értjük teljes egészében a jelentésüket. Nem vagyunk tudatában glaukóma krónikus betegség, hogy abban a gondolkodási rendszerben, amelyből származnak, mást jelentenek. Ez nehézséget okozhat a buddhista tanítóknak és tanítványoknak, nem lévén keleti belátás a lehetséges félreértéseknek.

A gyakorló buddhistává válásom útján keserűen megtapasztaltam ezt, ezért alaposan tanulmányoztam mindkét rendszert annak érdekében, hogy képes legyek közvetíteni a kettő között, előmozdítandó a kölcsönös megértést.

E tekintetben Govinda láma nyomdokait követem, akinek születése Ma egy meditációs központ vezetője, buddhista tanító, konfliktustanácsadó, pszichoterapeuta és vezetőfejlesztő coach vagyok a svájci Schaffhausenben, immár több mint két évtizede. Egy gondolatkísérlet Előadásomban keleti belátás példa segítségével szeretném bemutatni, mennyire eltérhet az értelmezés a keleti-buddhista és a nyugati-keresztény gondolkodási rendszerben.

Annak érdekében, hogy saját maguk is megtapasztalhassák ezt, meghívom Önöket, hogy kövessenek egy gondolatkísérletben. Felolvasom Őszentsége a Dalai Láma egy mondását; először csak az első részét, és arra kérem Önöket, hogy fejezzék be a megkezdett mondatot úgy, ahogy először eszükbe jut.

Jegyezzék fel, hogyan folytatnák a mondat felolvasott első felét. Most pedig felolvasom a mondat második részét, keleti belátás kérem, vessék össze a orrszarvúak látása a Dalai Láma javaslatával. Ezért arra keleti belátás törekednünk, hogy képezzük a tudatunkat annak belátásában, hogy nem létezik elkülönülten.

Saját magamon is elvégeztem ezt a kísérletet, és tanulmányoztam a tudatom reakcióit annak érdekében, hogy rábukkanjak a nyugati gondolkodásminták mibenlétére. Ha nem buddhista módon gondolkodom, akkor abból az állításból, hogy nem lehetek boldog mások nélkül, arra jutok, hogy ápolnom kell a kapcsolataimat. Az a buddhista látásmód, amely a Dalai Láma mondásában megnyilatkozik, más megközelítéshez, az igazság egy mélyebb szintjére vezet el: azért nem lehetünk boldogok mások nélkül, mert emberként nem is létezünk másoktól elkülönülten.

Keleti belátás, Keleti Ujság, január ( évfolyam, szám) | Könyvtár | Hungaricana

E példán keresztül jól szemléltethetők a nyugati-keresztény és a keleti-buddhista gondolkodási rendszer különbségei. A nyugati mintájú gondolkodásban a figyelmem kifelé irányul. Ösztönösen megvizsgálom a kapcsolati hálómat, és felteszem a kérdést, hogy van-e valahol gyengeség vagy probléma. A tudatom létrehoz valami külsőt, amivel foglalkozhat.

• Mi a látásvizsgálata online
• Szem látás rövidlátás korrekció
• A rövidlátás új módszer

Analitikusan elemzem a problémát, hogy megtaláljam, mit lehetne tenni a gyakorlati megoldása érdekében. Ezzel szemben a keleti-buddhista rendszerben gondolkodva a figyelmem befelé irányul. Képeznem kell a tudatomat, hogy belássam az igazságot: emberként nem létezhetünk elkülönülten. Itt a megközelítés az, hogy nem a problémával foglalkozunk, hanem lehatolunk annak egyetemes gyökeréig. A probléma megszüntetésére irányuló törekvés helyett elfogadjuk magát a problémát annak érdekében, hogy mélyebb belátásra juthassunk a létezés természetét illetően.

A gyakorlati teendő a tudat képzése, aminek a végső célja, hogy az egyetemes igazsággal összhangban éljük és tapasztaljuk meg az életet. Ezeket fogom most egyenként bemutatni, hogy rámutassak a két rendszer különbözőségére és a félreértés veszélyeire.

A tudatból ered keleti belátás boldogságunk és a boldogtalanságunk egyaránt.

Vipasszaná – Wikipédia

Ez a gondolkodásmód teljességgel izgalommal a látás romlik a nyugati ember számára.

Mi tényekben és cselekvő emberben gondolkodunk; elkülönítünk egyedi okokat, amelyeket felelősek gondolunk a cselekvő fellépésünkért. Így nem kell kiszolgáltatottnak éreznünk magunkat, hanem stratégiákat alkothatunk a probléma kezelésére. Mindezt kivetítjük egy külső forrásra. Amikor egy nyugati ember azt hallja, hogy mindennek az oka a tudatban van, könnyen úgy érti, hogy az egyén személyesen felelős a világ minden bajáért. És ez így nyilván nem igaz. A nyugati ember dualista módon gondolkozik: vagy ez, vagy az.

Alany vagy tárgy. Képezni a tudatunkat tehát nem azt jelenti, hogy megtanulunk egy új elméletet, hanem hogy alapvetően megváltoztatjuk azt, ahogyan az életet tapasztaljuk, és megváltoztatjuk a viselkedésünket. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Úgy, hogy keleti belátás a tudatunk azon képességét, hogy felismerje azt, ami valójában van. Bár gyakran úgy gondoljuk vagy érezzük, hogy különállóak vagyunk másoktól, és megpróbálunk ennek megfelelően élni, ha mélyebbre tekintünk, más belátásra jutunk.

Nem is lehetséges életben maradnunk a többi ember nélkül. Mindannyian ugyanazt a levegőt lélegezzük, ugyanazon a bolygón élünk, és szenvedünk a klímaváltozástól.

A globalizáció egyre világosabban megmutatja ezt. Teljes mértékben függünk egymástól, akár akarjuk, akár nem.

Nyugati gondolkodási minták és személyiségstruktúrák,

Nincs más választásunk, minden létezés kölcsönösen függ egymástól. Más lények által keletkezik, és más lények tartják életben.

Ez az igazság érvényesül mindig és mindenütt. Ezért kell, hogy gyakoroljuk a tudatunkat a valóság felismerésében, a belátásban.

A szenvedésünk abból ered, hogy a gondolkodásunk nincs összhangban azzal, ami valóban van.

De mi az, ami valóban van? Mi a valóság vagy igazság?

Keleti belátás Vipasszaná mozgalom

Itt ismét alapvető különbségek vannak a két gondolkodási rendszer között. Nyugaton az igazság ténykérdés. Az a valóságos, ami érzékszervek útján érzékelhető, és aminek a léte a tudomány empirikus módszereivel igazolható. Ha ez nem áll fenn, akkor hitbéli kérdésről van szó, amely valóság a vallás felségterületére tartozik.

A buddhizmusban a valóság vagy igazság csak szubjektív úton, a saját létezésünkbe való mély belátás révén található meg. Ez nem hit, hanem megtapasztalás kérdése. A Buddha következetesen távol tartotta magát mindenfajta metafizikai spekulációtól, és így tesz a Dalai Láma is.

A megvilágosodás folyamatában a Buddha a szentiratok szerint mindentudóvá vált. Ez nem azt jelenti, hogy mindent tudott volna egy enciklopédiai tudás értelmében.

A szútrák arról számolnak be, hogy szert tett a valódi tudásra három aspektus vonatkozásában.

Az első: az állandótlanság valódi tudása. Semmi sem maradandó, sem alany, sem tárgy, sem test, sem lélek, sem tudatosság. Nem létezik szubsztancia, csak dinamikus folyamat. Létezik ugyan egy folytonosság a változásban, de nem létezik egy olyan maradandó keleti belátás, amely a tárgya lenne ennek a változásnak.

Keleti belátás, Mik a látásunk jellemzői

A második: a kölcsönös függőség valódi tudása. Ahol ok van, ott következmény is van, és ahol következmény van, ott van ok is.

Minden egymástól kölcsönös függésben létezik. A harmadik: a szenvedés gyökerének valódi tudása. A szenvedés a szellemi vakságunkból ered, a valóság fel nem ismeréséből. A keleti-buddhista rendszerben felismerni keleti belátás valóságot az élet alapvető törvényszerűségeinek belátását jelenti, és azt, hogy ezekkel összhangban keleti belátás.

Az az igaz és valódi, ami egyetemes érvényű; ami bármikor, bárhol, bárki által felismerhető. Ennek nincs köze az intellektuális tudáshoz.